home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9545
/
HIROKT24.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-02-21
|
7KB
|
102 lines
@VHeti Híradó@N
ùgy tetszik, közeleg a multimédia-processzor kora.
Nemrég a Cyrix fejlesztésérôl számoltunk be, most pedig a
kaliforniai Microprocessor Forumon egy új vállalkozás, a
@VChromatic Research@N mutatta be mozgóképet, hangot,
háromdimenziós grafikát, távmásolót kezelô lapkáját. Az
Mpact lapkát a @VToshiba@N fogja gyártani, s 1996-ban
megjelenhet a végtermékekben.
Nemcsak interaktív multimédia számítógép, hanem
intelligens tévé és telefon agya is lehet a @VMicrounity@N
""szélessávú mikroprocesszora". A hét éve folyó
fejlesztômunkát olyan nagyágyúk támogatják, mint az Egyesült
államok legnagyobb kábeltévé-szolgáltatója, a
Tele-Communications, valamint a Cray Research, a HP, a
Microsoft, a Motorola és a US West, a vállalatot pedig az a
@KJohn Moussouris@N hozta létre és vezeti, aki annak idején a
MIPS egyik alapítója volt. Moussouris szerint, bár az
eredeti tervekhez képest egy év késésben vannak, jövô év
elején már mûködô rendszereket állíthatnak ki. A Microunity
több lapkagyártónak eladta a licencet. Egyikük, a @VTaiwan
@VSemiconductor Manufacturing@N már megkezdte a processzor egyik
változatának gyártását.
Egy korszerû félvezetôüzem létrehozása általában több
mint egymilliárd dollárt emészt fel. Ez azonban nem riasztja
el a nagyokat: ma is építkezik az @VIntel,@N a @VFujitsu,@N a
@VHitachi,@N a @VSamsung@N és az @VSGS--Thomson.@N Szingapúrban
nemsokára elkezdenek dolgozni a @VTech@N ottani második, 450
millió dolláros félvezetôszelet-gyárán. (A Tech
vegyesvállalat, tulajdonosai a Canon, a HP, a Texas
Instruments és a szingapúri gazdaságfejlesztési tanács; idén
500-600 millió dollár árbevételre számít.)
Míg az Intel az építkezésre játszik, versenytársa, az
@VAMD@N a felvásárlásra tett: 860 millió dollár körüli összegért
bekebelezi a @VNexgent@N. Említésre méltó, hogy a megvett
vállalat részvényesei között van a Compaq és az Olivetti. Az
akció abszolút értelemben is a Szilícium-völgy történetének
egyik legnagyobb ilyen ügylete, feltétlenül rekordot dönt
azonban, ha az egy alkalmazottra esô vételárat nézzük: a
Nexgen 168 munkatársának mindegyike 5,1 millió dollárt ér.
Feladatuk ezután az Intel Pentiumjaival versenyképes
processzorok fejlesztése lesz. Egyidejûleg az AMD leállítja
saját hatodik generációs fejlesztéseit.
Az Intel árcsökkentései és a technológia drágulása két
oldalról szorítja a világ legnagyobb lapkagyártója mellett
érvényesülni próbáló cégeket. A mostani felvásárlással az
AMD beismerte: önerôbôl képtelen lett volna tartani a
lépést. Szorul a hurok a @VCyrix@N körül is, amely -- vetik fel
elemzôk -- rövidesen eladósorba kerülhet. Lehetséges
kérôként az @VIBM-et@N emlegetik.
Az iparág rendkívül magas költségei miatt egyre több a
nemzetközi együttmûködési megállapodás. Az @VIBM,@N a @VSiemens@N és
a @VToshiba@N korábban is közösen dolgozott tárlapkák
fejlesztésén. Most -- egyelôre nem hivatalos hírek szerint
-- csatlakozik a társuláshoz a @VMotorola.@N A cél: az 1
gigabites DRAM! Idén két japán cég jelentette be, hogy
elôállította az elsô 1 gigabites DRAM-okat. Egyikük sem
dolgozott önállóan: a @VHitachi@N a @VTexas Instrumentsszel,@N a @VNEC@N
az @VAT&T-vel@N és a @VSamsunggal@N társult. Egy rokon mûfajban
viszont a dél-koreaiaké az elsôség. A @VHyundainál@N elkészültek
a 256 megabites szinkron DRAM próbadarabjai. A kísérleti
gyártás 1997-ben indul.
Hírek szerint a japánok azon vannak, hogy az
elektronikában senki ne körözhesse le ôket. A szigetország
kormánya -- a hetvenes évek sikeres VLSI Projectjének
mintájára -- új technológiafejlesztési programot tervez.
Elsô lépcsôben 100 millió dollárral támogatják a félvezetô-,
megjelenítô- és számítógépgyártás korszerûsítését. Olyan
anyagokat és eljárásokat akarnak elôállítani, illetve
kidolgozni, amelyekre várhatóan 2005 táján lesz az iparágnak
szüksége. A célok között szerepel a 0,1 mikronnál finomabb
félvezetôrajzolat is.
A @VMicrosoft@N úgy tûnik, megállíthatatlanul tör felfelé.
Csattanós választ kaptak a Windows 95 sikerében kétkedôk,
amikor nyilvánosságra hozták a szoftverház negyedéves
eredményeit. A cég a legmerészebb jóslatokat is meghaladó, 2
milliárd dolláros árbevételt, s 500 millió dolláros
nyereséget mutatott ki. Mindkét adat körülbelül 60
százalékkal több, mint amit az elôzô év azonos idôszakában
kimutattak. @KMike Brown@N pénzügyi fônök szerint a cég az
operációs rendszerbôl származó árbevétel nélkül is
rekordforgalmat ért volna el. ""Minden alkalmazási
területen, minden termékünk iránt stabil és erôteljes volt a
kereslet" -- jelentette ki. Augusztus 24-ei kibocsátása óta
közel húsz nyelvi fordításban 7 millió példány kelt el a
Windows 95-bôl -- 4 millió új PC-k merevlemezére írva, 3
millió pedig változatcsereként. Különbözô piackutatók 2,5 és
6 millió példány közötti értékesítésre számítottak. Jobb a
beharangozottnál a program minôsége, ezért a Microsoft
vezetôi közölték: az új Windows olyan hibamentes, hogy nem
tervezik ""karbantartó kiadás" kibocsátását.
Utolsó hírünk @KBill Gatesrôl@N szól, ám nem szerepel benne
a Microsoft. A negyvenéves milliárdos egy másik, kis cégén,
a @VCorbison@N keresztül megvette a huszadik század történelmét
megörökítô több millió fényképet ôrzô Bettmann Archívumot. A
vételárat nem hozták nyilvánosságra, de dollármilliókról
beszélnek. Gates az elmúlt években világszerte rengeteg
mûalkotás elektronikus terjesztési jogait vásárolta meg.
Legutóbb a szentpétervári Ermitázzsal kezdett tárgyalásokat,
s hamarosan itt is megszületik a megállapodás.
@KMikolás Zoltán@N